Üdvözlet! 

Szerbia elfoglalásáért a Központ nem kap BP-t. A zászló csak szövetséges kishatalomért jár. 

Üdv Néked 

essze 

Üdvözlet! 

Szerbia elfoglalásáért a Központ nem kap BP-t. A zászló csak szövetséges kishatalomért jár. 

Üdv Néked 

essze 

Üdv,

Karcza

Vélemény? 

essze 

6. Ezek szerint Londonból a tüzérség csak invázióval juttatható át a kontinensre? 

essze 

A szabálymódosításokkal kezdeném, mert azok univerzálisak. Abban az értelemben, hogy minden partit azok szerint játszottunk. Az 1. kezdettől, a 2. egy idő után. A részletes indoklás előtt egy kis SZUBJEKTÍV háttérfilozófia. (Előfordulhatnak költői túlzások, bár igyekszem visszafogni magam.) Ahhoz , hogy a játék jól működjön, három feltételre van szükség: játszhatóság, hitelesség, sportszerűség. (Ebben a sorrendben.) 
Játszhatóság. A szabályrendszer nem lehet túl bonyolult. Ha állandóan a szabálykönyvet kell lapozgatni, az megöli a játékot. De ez nem elég . Hiába egyszerűek viszonylag a szabályok, ha minden egyes lépés következményeinek előzetes számbevétele felsőfokú matematikai ismereteket feltételez, Igaz, hogy ez stratégiai játék - pont ez benne a jó -, de azért mégiscsak játék. Ezért érdemes a véletlenszerű kimenetelek számát minimalizálni. Minden kockadobás plusz valószínűségi faktort jelent. 
Hitelesség. A valós történelmi események lehetőség szerinti tiszteletben tartása. Teljesen nyilván nem lehet. Az nem játék lenne, hanem az I.VH harci cselekményeinek szemléletes bemutatása. (Kipróbáltam azt is. Minden úgy történt, ahogy történt. Nyugaton beállt a front, keleten a központi hatalmak elfoglalták a nagy orosz semmit, és ezzel elbukták a játékot. Nem értek vissza a nyugati, USA által támogatott offenzívára. Ez számomra azt jelenti, hogy a játék történelmi hűség szempontjából teljesen rendben van.) 
Sportszerűség. Minden játékosnak legyen számottevő esélye a győzelemre. Illetve ne legyen benne olyan esemény, amire az ellenfélnek nincs lehetősége érdemben reagálni. Senki se juthasson olyan előnyhöz, amiért nem dolgozott meg. 
Ezek után jöhetnek a konkrét indoklások. 

1. Gyorsítja a játékot (játszhatóság). A csaknem harminc órás tiszta játékidőnk ismeretében ez, azt hiszem, érthető. Ha támadni akarsz, akkor támadj. Minden erőddel. Ha nem összpontosítod a csapatokat, akkor úgy illik, hogy rosszabbul járj, ne jobban. Úgy értelmeztük, hogy a támadás az adott területen az adott nagyhatalom adott évszakbeli teljes aktivitását reprezentálja (hitelesség). Minden újabb felderítés újabb kockadobást, további bizonytalansági faktort, és időveszteséget jelent (játszhatóság). És kockázatmentesen kapott újabb lehetőséget, ha az ellenfélnek mondjuk csak egy lovasa van (sportszerűség). (Így is van elég kockadobás, tehát van tere az előre nem kiszámítható eseményeknek.) 

2. Előfordult, hogy mindkét szövetség az összes országa összes felszerelését egyetlen területre összpontosította. Ilyen a valóságban azért nem történt (hitelesség). Furán is néztek ki az ikertornyok a táblán. Irreálisnak éreztem a 2-3 hadosztály mellett a 20-30 műszaki egységet. Ha nincs a korlátozás, akkor lehetőség van arra, hogy 1-2 hadosztállyal és 20-30 ágyúval támadjak. Az ellenfélnek mindenkivel védekezni kell a szabályok szerint. Én mindenkit lelövök, cserébe elveszítem az 1-2 emberemet. A maradékkal ellenállás nélkül bevonulok (hitelesség, sportszerűség). Ezen az 1.szabály sem segít, legfeljebb a következő fordulóban vonulok be, elsöpörve az esetleges, de mindenképp csekély ellenállást (sportszerűség). Ha nem kéne mindenkivel védekezni, akkor nem védekeznék senkivel, így nem lehetne őket lelőni - sose fogyna el a védő csapat, nem lehetne területet foglalni. Ez nyilvánvaló sületlenség. Ha viszont be kéne állni valakivel, akkor rengeteget kéne variálni, hogy hány emberrel érdemes védekezni (játszhatóság). A műszaki egységeket összecsapás esetén meg is kell védeni, ezért kapcsolnám össze a szürke és színes egységek számát (hitelesség). (A könnyűlovasság támadása - bár az még a Krími háborúban volt.) 

Ami az olasz belépést illeti. egyszer lett kipróbálva (idő). Működőképesnek tűnt. Hogy Olaszországot maguk mellé állítsák, a központi hatalmaknak mindennek időben sikerülni kell. Nem lehetetlen, de mindennek pontosan be kell jönni. Az adott játékban emlékezetem szerint: 
Lemberg megvédése: sima ügy. Szerbia elfoglalása: pont időre, hogy az antant ne tudja betolni az olaszokat, de azt már el lehet bukni. Belgium: a bevétel megvolt, de a megtartás igencsak kétséges. (A játékban egy hadosztály maradt.) A franciák viszont fel tudták tartani az olaszokat az amerikai belépésig (egy évet kell kihúzni). Végül a központi hatalmak a Balkánon nyertek: Belgrád-Bukarest Bagdaddal szemben. (Brüsszelt nem tudták megtartani.) A nyugati fronton épültek végül az ikertornyok Berlinért. Az orosz-román-görög ostrom ellen a török-bolgár erők megvédték Isztambult (itt is egy hadosztály maradt). A beérkező német-lengyel-magyar csapatok pedig végeztek az ostromlók maradékával. 
Ha beleszámítjuk, hogy lehetett volna jobban játszani, akkor ez ikszes meccsnek látszik, ami mindkét irányban eldőlhet. 

Üdv Néked. 

essze 

Kösz a válaszokat. Az alapszabály így ki lett vesézve. 

Üdv Néked. 

essze 

Az utolsó 2-t egyébként milyen tapasztalatok indokolják? Mikor lesz időtök kipróbálni egyébként?

1, Igen, viszont sziget esetén bárhova, ha a szigeten található város nem a tengerparton fekszik. 

Hull-csatorna: 2 lépés

Róma-Cagliari: 3 lépés

Utolsó két kérdésre a válasz igen.

2, Üres területre nem lehet felhelyezn, és ha a forduló végén (a logisztikai fázis után) is egyedül van, akkor le kell venni

3, Főszabályként a tábornok nemzetisége dönt, de az egységek természetesen támadhatnak a tábornok nélkül is. További szabály viszont, hogy tábornok csak oda helyezhető fel, ahol van legalább 1 saját színű egység. Ha az nincs meg, amiatt persze nem kell levenni a tábornokot utólag. Tehát a német tábornok csak akkor mozgathatja el a magyarokat, ha ő is mozog, különben meg kell várni a magyar kört.

4, Ebből a szempontból nincs különbség, mind a ketten ugyanannyit mozoghatnak.

5, Résztvehetnek a szárazföldiben is, és vereség esetén sem kell levenni őket, visszamehetnek Hullba (ha a támadó veszít, akkor főszabályként a kiindulási területére kell visszamennie)

6, Igen, áthaladhat. Repülőhöz és admirálishoz bármilyen megfelel, a löveghez szárazföldi kell.

7, Szerintem függ a játékstílustól is, nálunk általában nincs fenn az összes tábornok, a legtöbb országnak 2 nagyobb hadserege van (Németország és Oroszország kivétel), és a front kettő ilyen hadsereg szembenállásából áll. Azaz: van 2 nyugati front a német-francia határon és Belgiumban, 2 keleti front (orosz-német és orosz-magyar), egy olasz-magyar és általában 1 balkáni, bár Szerbia nem szokta kihúzni a román belépésig, és Románia se a görög belépésig. Egy kaukázusi front (itt van a legkevesebb egység), egy egyiptomi front, és a mezopotámiai front általában a britek feladják. Sok a kivárás és az olyan forduló, amikor csak újoncozás van, átlagban 1 vagy 2 csatára kerül sor fordulónként 1914 után.