Javasoljuk a fórum használatát a szabállyal kapcsolatban felmerülő kérdések feltevéséhez.
Üdvözlet!
Ideírom az alapszabályra vonatkozó (vissza)kérdések maradékát, hogy ne kelljen lapozgatni.
1. Kérdés: Flotta szárazföldi kikötőből csak a kikötővel határos tengeri területre léphet, és viszont? Ha a kikötő szigeten van, akkor is? Ha a szigeten nincs kikötő, akkor a flotta csak oda léphet ki, ahonnan érkezett, vagy bármely határos tengeri tartományra?
Példák: Hullból a Csatorna egy lépés, vagy kettő? Róma-Cagliari két lépés vagy három? Palermoból Tripoli elérhető-e, ha az előttük lévő tengeri terület üres, Szicília másik két oldalán viszont ellenséges flották vannak? Iráklioba Larnaca felől érkező flotta távozhat-e Dodekánészosz felé?
2. Tehát tábornok csak sereggel együtt mozog. Üres területre felhelyezhető? Mi történik, ha kifogy alóla a sereg? Kezdéskor az összes tábornokot fel kell rakni?
3. Magyar tábornok, német egységek. A sereg mozoghat/támadhat mikor a németek vannak soron, vagy meg kell várni a Monarchiát? Ha nem kell várni, akkor otthagyják, vagy magukkal viszik a tábornokot?
Német tábornok, magyar egységek. A tábornok elmozgathatja-e a magyar seregeket, ha ő maga nem megy sehova?
4. Rajtaütés során lefordítanak egy védekező lovast. Csata után a védő visszavonul. Felfordított lovas akár két lépést is visszavonulhat, lefordított csak egyet. Jól gondolom?
5. Hullból invázió Hamburgba. Brit repülők a tengeri csatában részt vehetnek (egy lépés oda, egy vissza), a szárazföldiben nem (két lépés oda, nem tud visszajönni). Vagy igen, és győzelem esetén megmaradnak, vereség esetén leesnek/német kézre kerülnek?
6. Flotta áthaladhat-e olyan tengeri területen, ami mellett csak ellenséges szárazföldi tartomány van? Illetve a válaszodból úgy tűnik, hogy színes egységet is lehet logisztikázni. Flottához tengeri, tábornokhoz/gyalogsághoz/lovassághoz szárazföldi, admirálishoz/löveghez/repülőhöz valamilyen kapcsolat kell. Jól értem?
7. Megjegyzés. Most péntektől keddig játszottuk az advanced változatot, 28,5 óra volt tiszta játékidő. Nektek hogy jön össze a 3-6 óra?
Üdv Néked.
essze
@essze Küldöm a válaszokat
1, Igen, viszont sziget esetén bárhova, ha a szigeten található város nem a tengerparton fekszik.
Hull-csatorna: 2 lépés
Róma-Cagliari: 3 lépés
Utolsó két kérdésre a válasz igen.
2, Üres területre nem lehet felhelyezn, és ha a forduló végén (a logisztikai fázis után) is egyedül van, akkor le kell venni
3, Főszabályként a tábornok nemzetisége dönt, de az egységek természetesen támadhatnak a tábornok nélkül is. További szabály viszont, hogy tábornok csak oda helyezhető fel, ahol van legalább 1 saját színű egység. Ha az nincs meg, amiatt persze nem kell levenni a tábornokot utólag. Tehát a német tábornok csak akkor mozgathatja el a magyarokat, ha ő is mozog, különben meg kell várni a magyar kört.
4, Ebből a szempontból nincs különbség, mind a ketten ugyanannyit mozoghatnak.
5, Résztvehetnek a szárazföldiben is, és vereség esetén sem kell levenni őket, visszamehetnek Hullba (ha a támadó veszít, akkor főszabályként a kiindulási területére kell visszamennie)
6, Igen, áthaladhat. Repülőhöz és admirálishoz bármilyen megfelel, a löveghez szárazföldi kell.
7, Szerintem függ a játékstílustól is, nálunk általában nincs fenn az összes tábornok, a legtöbb országnak 2 nagyobb hadserege van (Németország és Oroszország kivétel), és a front kettő ilyen hadsereg szembenállásából áll. Azaz: van 2 nyugati front a német-francia határon és Belgiumban, 2 keleti front (orosz-német és orosz-magyar), egy olasz-magyar és általában 1 balkáni, bár Szerbia nem szokta kihúzni a román belépésig, és Románia se a görög belépésig. Egy kaukázusi front (itt van a legkevesebb egység), egy egyiptomi front, és a mezopotámiai front általában a britek feladják. Sok a kivárás és az olyan forduló, amikor csak újoncozás van, átlagban 1 vagy 2 csatára kerül sor fordulónként 1914 után.
@essze A 6-nál nem voltam egyértelmű. A szárazöldi és tengeri kapcsolat azt jelenti, hogy található olyan útvonal, mely "baráti" szárazföldi és "semleges" tengeri területeken át vezet. Törökország annyiban speciális, hogy oda valóban csak akkortól lehet egységet áthelyezni, amint létrejön a szárazföldi összeköttetés. Az antant esetén ez ugye Oroszországot leszámítva minden ország közt megvan.
Üdvözlet!
Újra küldöm a konzervatív olasz beléptetést, hogy azért se kelljen lapozgatni.
- KONZERVATÍV VÁLTOZAT -
- Amiről nem írok, az úgy marad, ahogy a szabályrendszerben van. -
1. A fekete téglalap semleges, balra az antant, jobbra a központi mezők. (Továbbiakban KI, KII, AI, AII.) Minden ország középről indul. Alaphelyzetben Bulgária nem tolható antant, a többiek pedig központi mezőre. Egy ország akkor és oda lép be a háborúba, amikor és amelyik oldalon lekerül a csúszkáról.
2. A Monarchia 1BP-ért továbbra is átadhatja Trentet, illetve Brassót. Ennek hatására Olaszország illetve Románia központi mezőre is tolható, sőt Olaszország egy feltétel teljesítése esetén be is léptethető.
3. Feltétel. Olaszország központi hatalmak melletti belépéséhez szükséges, hogy a Monarchiának az olaszokkal határos tartományokon legalább 6-6 (közte 4-4 színes) egysége legyen.
4. Ha a Monarchia átadta Trentet, továbbá Lemberg, Szerbia és Belgium a Központi Hatalmak kezén van, akkor az antant nem tolhatja saját mezőre Olaszországot.
5. Ha Olaszország központi mezőn van, akkor az antant bevonulhat Tripoli és Bengázi területére.
6. 1916 utolsó diplomáciai fázisának végén Olaszország a csúszkán elfoglalt helyétől függetlenül automatikusan belép az antanthoz, ha még nem hadviselő.
7. A Monarchia 1BP-ért felállíthatja Lengyelországot, Németország 1BP-ért kiléptetheti Oroszországot. (Adott feltétel teljesülése esetén).
8. Az orosz forradalom kitörésekor az 5 egység levételét a külföldön tartózkodó katonasággal kell kezdeni.
9. Az USA minden fázisban belépési sorrendtől függetlenül közvetlenül a nagyhatalmak után jön.
- Olaszország központi belépésének következményei -
1. Olaszország Központi Hatalmak melletti belépése automatikusan eggyel balra tolja, de be nem léptetheti az USA-t.
2. Görögország a következő fordulótól beléptethető.
3. Az USA már 1916 őszétől beléptethető, belépéskor +1 gyárat és kórházat kap, viszont abban az évben nem újoncozhat.
4. Az USA 1916-ban csak szürke egységet logisztikázhat, a gyárat otthon, a többit Európában.
5. Az USA színes egységet nem vihet Oroszországba, a szürkékhez viszont nem kell logisztikai kapcsolat.
6. Az antant 1BP-ért 1917 őszére tolhatja az orosz forradalom kitörését. Így a kiléptethetőség is tolódik egy évszakot.
7. Oroszország kilépésekor az USA megkapja az oroszok fel nem használt IP-it, amiből újoncozhat Amerikába a készlet erejéig.
- Két szabálymódosítás -
1. Egy ország egy területet egyszer támadhat fordulónként.
2. Csatában a résztvevő lövegek+repülők száma nem lehet több a gyalogság+lovasság számánál sem a támadók sem a védő részéről. (A felesleg az adott harcban nem használható.)
- VÁLTOZAT VÉGE -
Mi a véleményed? (Szabálymódosítások!)
Üdv Néked.
essze
@essze Szerintem jók a további szabályok, a 3-4-5-6 kifejezetten tetszik, ettől valószínűleg mozgalmasabb lesz a játékmenet mint az eredeti verzió. A következményeket olvasva Amerika így elég fontos szereplő lesz, bár nyilván kompenzálni kell az esetleges dél-franciaországi olasz betörést.
Az utolsó 2-t egyébként milyen tapasztalatok indokolják? Mikor lesz időtök kipróbálni egyébként?
@admin Üdvözlet!
A szabálymódosításokkal kezdeném, mert azok univerzálisak. Abban az értelemben, hogy minden partit azok szerint játszottunk. Az 1. kezdettől, a 2. egy idő után. A részletes indoklás előtt egy kis SZUBJEKTÍV háttérfilozófia. (Előfordulhatnak költői túlzások, bár igyekszem visszafogni magam.) Ahhoz , hogy a játék jól működjön, három feltételre van szükség: játszhatóság, hitelesség, sportszerűség. (Ebben a sorrendben.)
Játszhatóság. A szabályrendszer nem lehet túl bonyolult. Ha állandóan a szabálykönyvet kell lapozgatni, az megöli a játékot. De ez nem elég . Hiába egyszerűek viszonylag a szabályok, ha minden egyes lépés következményeinek előzetes számbevétele felsőfokú matematikai ismereteket feltételez, Igaz, hogy ez stratégiai játék - pont ez benne a jó -, de azért mégiscsak játék. Ezért érdemes a véletlenszerű kimenetelek számát minimalizálni. Minden kockadobás plusz valószínűségi faktort jelent.
Hitelesség. A valós történelmi események lehetőség szerinti tiszteletben tartása. Teljesen nyilván nem lehet. Az nem játék lenne, hanem az I.VH harci cselekményeinek szemléletes bemutatása. (Kipróbáltam azt is. Minden úgy történt, ahogy történt. Nyugaton beállt a front, keleten a központi hatalmak elfoglalták a nagy orosz semmit, és ezzel elbukták a játékot. Nem értek vissza a nyugati, USA által támogatott offenzívára. Ez számomra azt jelenti, hogy a játék történelmi hűség szempontjából teljesen rendben van.)
Sportszerűség. Minden játékosnak legyen számottevő esélye a győzelemre. Illetve ne legyen benne olyan esemény, amire az ellenfélnek nincs lehetősége érdemben reagálni. Senki se juthasson olyan előnyhöz, amiért nem dolgozott meg.
Ezek után jöhetnek a konkrét indoklások.
1. Gyorsítja a játékot (játszhatóság). A csaknem harminc órás tiszta játékidőnk ismeretében ez, azt hiszem, érthető. Ha támadni akarsz, akkor támadj. Minden erőddel. Ha nem összpontosítod a csapatokat, akkor úgy illik, hogy rosszabbul járj, ne jobban. Úgy értelmeztük, hogy a támadás az adott területen az adott nagyhatalom adott évszakbeli teljes aktivitását reprezentálja (hitelesség). Minden újabb felderítés újabb kockadobást, további bizonytalansági faktort, és időveszteséget jelent (játszhatóság). És kockázatmentesen kapott újabb lehetőséget, ha az ellenfélnek mondjuk csak egy lovasa van (sportszerűség). (Így is van elég kockadobás, tehát van tere az előre nem kiszámítható eseményeknek.)
2. Előfordult, hogy mindkét szövetség az összes országa összes felszerelését egyetlen területre összpontosította. Ilyen a valóságban azért nem történt (hitelesség). Furán is néztek ki az ikertornyok a táblán. Irreálisnak éreztem a 2-3 hadosztály mellett a 20-30 műszaki egységet. Ha nincs a korlátozás, akkor lehetőség van arra, hogy 1-2 hadosztállyal és 20-30 ágyúval támadjak. Az ellenfélnek mindenkivel védekezni kell a szabályok szerint. Én mindenkit lelövök, cserébe elveszítem az 1-2 emberemet. A maradékkal ellenállás nélkül bevonulok (hitelesség, sportszerűség). Ezen az 1.szabály sem segít, legfeljebb a következő fordulóban vonulok be, elsöpörve az esetleges, de mindenképp csekély ellenállást (sportszerűség). Ha nem kéne mindenkivel védekezni, akkor nem védekeznék senkivel, így nem lehetne őket lelőni - sose fogyna el a védő csapat, nem lehetne területet foglalni. Ez nyilvánvaló sületlenség. Ha viszont be kéne állni valakivel, akkor rengeteget kéne variálni, hogy hány emberrel érdemes védekezni (játszhatóság). A műszaki egységeket összecsapás esetén meg is kell védeni, ezért kapcsolnám össze a szürke és színes egységek számát (hitelesség). (A könnyűlovasság támadása - bár az még a Krími háborúban volt.)
Ami az olasz belépést illeti. egyszer lett kipróbálva (idő). Működőképesnek tűnt. Hogy Olaszországot maguk mellé állítsák, a központi hatalmaknak mindennek időben sikerülni kell. Nem lehetetlen, de mindennek pontosan be kell jönni. Az adott játékban emlékezetem szerint:
Lemberg megvédése: sima ügy. Szerbia elfoglalása: pont időre, hogy az antant ne tudja betolni az olaszokat, de azt már el lehet bukni. Belgium: a bevétel megvolt, de a megtartás igencsak kétséges. (A játékban egy hadosztály maradt.) A franciák viszont fel tudták tartani az olaszokat az amerikai belépésig (egy évet kell kihúzni). Végül a központi hatalmak a Balkánon nyertek: Belgrád-Bukarest Bagdaddal szemben. (Brüsszelt nem tudták megtartani.) A nyugati fronton épültek végül az ikertornyok Berlinért. Az orosz-román-görög ostrom ellen a török-bolgár erők megvédték Isztambult (itt is egy hadosztály maradt). A beérkező német-lengyel-magyar csapatok pedig végeztek az ostromlók maradékával.
Ha beleszámítjuk, hogy lehetett volna jobban játszani, akkor ez ikszes meccsnek látszik, ami mindkét irányban eldőlhet.
Üdv Néked.
essze
